Krumpli segített már nekünk abban, hogy belássuk a síelő nem mozoghat körpályán. A krumplimodell segíthet viszont abban is, hogy (a tankönyvinél kicsit általánosabban) bemutassa nekünk mit értünk dinamikán.
Ha egy testre ható erők kiegyenlítik egymást, akkor a test vagy egyhelyben áll, vagy egyenletes sebességű egyenesvonalú mozgást végez. Ez a két állapot sok mindenre igaz lehet, de egy síelő krumplira biztosan nem. El kell tehát fogadnunk, hogy síelés közben a ránk ható erők (általában) nem egyenlítik ki egymást, valamilyen irányban mindig gyorsulunk (vagy lassulunk).
Általános értelemben nem fogom dinamikusnak tartani az egyenletes egyenesvonalú mozgás mellett az egyenletesen gyorsuló egyenesvonalú mozgást. Ez akkor jön létre, ha krumpli kanyar nélkül elindul a völgybe, ilyenkor a rá ható erők nem változnak a síelés során. Hasonló módon nem dinamikus az egyenletes állandó sugarú köríven történő mozgás sem, hiszen ilyenkor (a saját szempontunkból) a ránk ható erők szintén állandóak. (A fizikában ezeket az állapotokat kvázistacionernek nevezik.)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.